yo minna!
ilyenkor úgy illik, hogy bemutatkozom:
a “nevem” Chubbi. (egyébként Chubbi Bubz kutyája, aki egy youtube-os csaj.) már nem tudtam nagyon mit kitalálni magamnak, mert még sem fogom azt írni, hogy: Kovács Nikolett. így csak az anyám hív, amikor mérges rám.
nagyon sok “nevem” volt már: Haru, Hongi (így tényleg hívtak is kb egy évig), Kei-chan stb.., de ezeket mindig csak én találtam ki magamnak, engem mindig csak Nikinek hívtak, de azt nem szeretem.
a “nevem” Chubbi. (egyébként Chubbi Bubz kutyája, aki egy youtube-os csaj.) már nem tudtam nagyon mit kitalálni magamnak, mert még sem fogom azt írni, hogy: Kovács Nikolett. így csak az anyám hív, amikor mérges rám.
nagyon sok “nevem” volt már: Haru, Hongi (így tényleg hívtak is kb egy évig), Kei-chan stb.., de ezeket mindig csak én találtam ki magamnak, engem mindig csak Nikinek hívtak, de azt nem szeretem.
16 éves vagyok, magyar (u don’t say amikor magyarul írok), és szeretem színeket. ez kicsit hülyén hangzik, de meg vagyok veszve értük. gondolom ebből jön az is, hogy imádom a művészeteket, de még azt is, ha valakinek színes a haja. számomra az is valamilyen művészet, hiszen nem olyan, mint a mindennapi.
volt már 2 blogom, de egyiket sem élveztem igazán, mivel olyanok olvasták, akiket pont nem akartam volna, hogy olvassák, ezért sosem tudtam oda rendesen írni semmit. pedig néha jól esik kiadni magamból a dolgokat. az előző 2 blogom blogspot-os volt, de azt valamiért nem szeretem. ha azt akarom, hogy mások is olvassák, akkor félnék, hogy olyan is olvassa, akit nem akarok, de ha meg letiltom, hogy rá lehessen találni, akkor meg nem nézi meg senki. ördögi kör. szóval úgy döntöttem, hogy tumblr-s lesz a kövi blogom, amit már tényleg szeretnék rendesen vezetni. itt senki olyan nem találhatja meg, akit nem akarok, hiszen a legtöbb blogoló angol, szal nyert ügyem van. max, ha szeretném, hogy valaki olvassa, akkor annak elmondom, vagy ilyesmi. egyenlőre csak magamnak írom, hogy ha nincs velem senki, vagy csak ki akarom magamból adni a dolgokat, akkor itt kitudjam adni tényleg őszintén a dolgokat. előre megmondom, hogy nem fogok nagybetűket használni a mondat elején, mert nem szeretem. :DDD amikor sms-t írok, akkor is mindig kisbetűre rakom, mert annyira utálom.
volt már 2 blogom, de egyiket sem élveztem igazán, mivel olyanok olvasták, akiket pont nem akartam volna, hogy olvassák, ezért sosem tudtam oda rendesen írni semmit. pedig néha jól esik kiadni magamból a dolgokat. az előző 2 blogom blogspot-os volt, de azt valamiért nem szeretem. ha azt akarom, hogy mások is olvassák, akkor félnék, hogy olyan is olvassa, akit nem akarok, de ha meg letiltom, hogy rá lehessen találni, akkor meg nem nézi meg senki. ördögi kör. szóval úgy döntöttem, hogy tumblr-s lesz a kövi blogom, amit már tényleg szeretnék rendesen vezetni. itt senki olyan nem találhatja meg, akit nem akarok, hiszen a legtöbb blogoló angol, szal nyert ügyem van. max, ha szeretném, hogy valaki olvassa, akkor annak elmondom, vagy ilyesmi. egyenlőre csak magamnak írom, hogy ha nincs velem senki, vagy csak ki akarom magamból adni a dolgokat, akkor itt kitudjam adni tényleg őszintén a dolgokat. előre megmondom, hogy nem fogok nagybetűket használni a mondat elején, mert nem szeretem. :DDD amikor sms-t írok, akkor is mindig kisbetűre rakom, mert annyira utálom.
egyenlőre ennyi, majd ha lesz kedvem, vagy közölni valóm, akkor majd jelentkezek.
ahoy ♡
(ezt szombaton este írtam a tumblr blogomra, de úgy döntöttem, hogy inkább itt folytatom a blogolást, mert itt egyszerűbb.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése